Several evidences from ethnographic research have shown how strongly water consumption and hygienic practices are influenced by hydrogeological conditions and the availability of water resources. On the contrary, dust, dirt, rubbish are the things we are trying to get rid of during the cleaning process. The traditional rural way of life was closely connected with nature and it worked as an almost complete recycling system. The water coming from natural resources was used for cleaning the body, clothes, dishes and the house as little as possible. Only the simplest substances like ash (KOH), soda (Na2CO3) or home-made soap from animal fat (NaOH) were used as detergents, which did not do any harm when it was recycled into nature together with minimal household waste. The careful attitude to water had a well-developed order, as a result of which people lived in harmony with their natural environment for centuries. However, this harmony was broken and turned into the opposite direction with the arrival of urbanisation and consumerism: so that we can match the latest hygienic standards (ideals) artificially generated by the market, we use more and more water and chemicals to reach the desired cleanliness, so we become cleaner and cleaner, however more and more pollutants are returning to the environment.
Katalin Juhász
Research Centre for the Humanities,
Hungarian Academy of Sciences
Budapest. Hungary juhasz@etnologia.mta.hu
1. Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében; Szerk. B. Andrásfalvy, G. Vargyas. Budapest: L’Harmattan, 2009.
2. Bausinger H. “Párhuzamos különidejűségek”. A néprajztól az empiriku skultúratudományig. Ethnographia 100, 1989, pp. 24–37.
3. Borshosh B. Reki, blata i zemedelski zemi. Izsledovatelski perspektivi za ekologichnata istoriya na Ungariya chrez primeri ot Bodrogk’oz, Severoiztochna Ungariya. B’lgarski folklore, 2011, T. 37, no. 1, s. 110–127.
4. Borsos B. Rivers, Marshes and Farmlands. Research Perspectives on the Ecological History of Hungary through Examples of Bodrogköz (NE-Hungary). Hungarian Studies, 2009, vol. 23, no. 2, pp. 195–210.
5. Bourdieu P. A társadalmi egyenlőtlenségek új ratermelődése. Budapest: Gondolat, 1978.
6. Campbell E., Lassiter L.E. Doing ethnography today: Theories, methods, exercises. West Sussex: Wiley-Blackwell, 2015.
7. Csiffáry G. Régi magyar fürdővilág. Budapest: Helikon, 2004.
8. Elias N. O processe civilizacii: Sociogeneticheskie i ogeneticheskie ssledovaniya. Moscow; St Petersburg: Direkt-Media, 2001.
9. Füzes E. Kutak táji típusai. Magyar Néprajzi Atlasz IV; Szerk. J. Barabás. Budapest: AkadémiaKiadó, 1989, pp. 276–281.
10. Gerbershtejn S. Zapiski o Moskovii. [Nots on Muscovy]. Moscow: Nauka, 2008. T. 1. 774 p. (Pamyatniki storicheskoj ysli [Monuments of Historical thought]). (In Russian)
11. Hanák P. Magyarország társadalma a századforduló idején. Magyarország története 1890–1918; Szerk. P. Hanák. Budapest: Akadémia Kiadó, 1988, pp. 403–516.
12. Jávor K. A higiéniai gyakorlat változása az ideák, köztük a saját testhez való viszony tükrében. Zsombó (1977–2007). Tisztasorok. Tanulmányok a tisztaságrólés a tisztálkodásról; Szerk. K. Juhász. Budapest: L’Harmattan, 2009, pp. 141–158.
13. Juhász K. Body – Identity – Society: Concepts of the Socially Accepted Body in the 20th Century Hungarian Rural Areas. Acta Ethnographica, 2016, vol. 61, no. 2, pp. 283‒312.
14. Juhász K. Meg is mosakodjál! Higiénia a 20. századi falun. Have Wash! – Hygiene in the 20th Century Village Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006.
15. Juhász K. Termál- és ökoturizmus-koncepciók Gyomaendrődön. A társadalomtudományi kutatás lehetőségei egy város versenyképességének javításában. Ethno-Lore: a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve, 2014, 31, pp. 261–310.
16. Juhász K. A tisztálkodás és szépségápolás átalakulása falun az 1960–1970-es években. Múltunk, 2008, 53, 3, pp. 109–121.
17. Juhász K. Zapah tela i aromat chistoty v kul’ture obitatelei “samogo veselogo baraka”: Vengriia, 1960–1989 gody [The Smell of the Body and the Fragrance of Cleanliness in the Culture of the Inhabitants of the “Most Cheerful Barrack”: Hungary, 1960–1989]. Teoriia mody, 2013, no. 26, s. 339‒363. (In Russian)
18. Juhász K., Szabó Z.G. A hidrogeológiai viszonyok és a vízhasználat összefüggései, különös tekintettel a Balaton-felvidék településeire. Tiszta sorok. Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról; Szerk. K. Juhász. Budapest, 2009, pp. 48‒65.
19. Kapitány Á., Kapitány G. Néhány gondolat a tisztaság szimbolikájáról. Tiszta sorok. Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról; Szerk. K. Juhász. Budapest: L’Harmattan, 2009, pp. 17–47.
20. Kósa L. A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest: Osiris, 2001.
21. Kósa L. Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880–1920). Debrecen: KLTE, 1990.
22. Lajos V. Testek – tisztaság – modernitás. Kulturális és társadalmi összefüggések Moldvában a «báje» kapcsán. Tiszta sorok. Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról; Szerk. K. Juhász. Budapest: L’Harmattan, 2009, pp. 159–171.
23. Murányi V. A ház szennye, szemete. Hulladékkezelés Gyimesközéplokon az ezredforduló után. Tiszta sorok. Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról; Szerk. K. Juhász. Budapest: L’Harmattan, 2009, pp. 188–203.
24. Országh J. Approche systémique du problème de traitement des eaux usées domestiques. Tribune de l’eau (CEBEDEAU), 1992, vol. 45, no. 6, pp. 89–94.
25. Táj és történelem – Tanulmányok a történeti ökológia világából; Szerk. А.R. Várkonyi. Budapest, Osiris, 2000.
26. A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében: a Gödöllön 1996. június 24–26.-án megtartott tudományos konferencia kiadványa; Szerk. Gy. Füleky. Gödöllö: GATE MSZKI, 1997.
27. Tátrai Zs. Aranyos víz szótlan víz. Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról; Szerk. K. Juhász. Budapest: L’Harmattan, 2009, pp. 271–293.
28. Tokarev S.A. Istoriya russkoj ehtnografii (Dooktiabr’skij period) [History of Russian Etnography (Pre-revolution period)]. Moscow: Nauka, 1966. (In Russian)
29. Tokarev S.A. Istoki ehtnograficheskoj nauki [Origins of Etnographic Science]. Moscow: Nauka, 1978. (In Russian)
30. Valuch T. A hosszú háztól a kockaházig: a lakásviszonyok változásai a magyar falvakban a hatvanas években. «Hatvanas évek» Magyarországon. Tanulmányok; Szerk. J. M. Rainer. Budapest: 1956-os Intézet, 2004, pp. 386–407.
31. Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. század végéig; Szerk. G.K. Horváth. Budapest: Balassi, 2014.
32. A víz kultúrája; Szerk. E. Bartha, R. Keményfi, V. Lajos. Debrecen: Debreceni Ehyetem Néprajzi Tanszék, 2010. (Studia folkloristica et ethnographica. 55).
33. Wernher G. De admirandis Hungariae aquis hypomnemation. Sine dato et loco. 20 p. Available at: http://digital.onb.ac.at/OnbViewer/viewer.faces?doc=ABO_%2BZ103578602
Keywords:
hygiene, Hungarian history, traditional peasant culture, water usage, waste recycling
For citation:
Juhász Katalin Pollution for cleanliness? Lessons from an ethnographic research on the rural use of water for hygienic purposes. Historia provinciae – the journal of regional history, 2018, vol. 2, no. 1, pp. 29–54. DOI: 10.23859/2587-8352-2018-2-1-3